Jozef Dumoulin, Baráth Bálint, Bertók Márton
Jozef Dumoulin belga zongorista, billentyűs zenész újraértelmezte a Fender Rhodes használatát, úgy, hogy amit játszik a hangszeren, az egyszerre teljesen kortárs, eklektikus és nagyon személyes. Ő volt az első, aki egy teljes szólóprogramot mutatott be a hangszerrel. Emellett nyitottságáról ismert zenész, akinek játéka több mint száz lemezen hallható. A Fender Rhodes-szólózás mellett saját projektjei közé tartozik a The Red Hill Orchestra (egy trió Ellery Eskelinnel és Dan Weiss-szel) és egy duó Benoît Delbecq-kel, de ezek mellett is számtalan formációban zenált már a világ minden részén. A műfajának egyik legötletesebb úttörőjeként jellemzett Dumoulin „az érzelmek és a kísérletezés finom keverékét” játssza és híres arról, hogy képes megőrizni saját hangját mindenféle zenei kontextusban, legyen szó hagyományos jazzről, popról, improvizált vagy épp kortárs zenéről. Erre a kétnapos projektre Baráth Bálintot és Bertók Mártont választotta zenésztársnak, többféle billentyűs hangszer és moduláris szinti találkozik itt, no meg háromféle zenei világ.
Míg Baráth Bálint zongoraművész-zeneszerző előadóként híven szolgálja a különböző korok eszméit és zenei megoldásait, műveiben az univerzális szellem személyre szabott világát törekszik hallhatóvá tenni. Az emberi teremtési folyamat szinte minden produktuma érdekli, legyen az egy geometriai forma, egy változatos polifonikus textúra, vagy egy ősi kultúra hiedelmei, ritmusai és dallamai. Hisz a különböző művészeti ágak egymásrautaltságában és pluralizmusában. Koncertjeit és műveit három kontinensen adják elő, az Egyesült Államoktól Japánig.
Bertók Márton „Triglav” néven az organikus és szintetikus hangok közötti területeket kutatja, elsősorban Don Buchla 1973-ban tervezett hangszerével, a Music Easellel. Emellett gyakori közreműködője a budapesti improvizatív zenei közegnek és tagja a Parasztok Atmoszférában konceptuális népzenei együttesnek.