asvanyviz2 és SUTA új, közös Igric című anyaga 2023. május 1-jén jelent meg saját gondozásban.
MMN: Hogy mutatnátok be magatokat? Igricek vagytok?
asvanyviz2:
Touchpad lemezlovász.
Laptop-zene élvező.
Ableton kuruzsló.
Igric.
SUTA:
Tanyavilágban szocializálódott egyed.
Alföldi enyészethez kötődő egyed.
EDM gyökerekkel rendelkező egyed.
SoundCloudon és FL Studioban felcseperedett egyed.
Igric.
MMN: Digitális vagy analóg zenét csináltok? Akár spiritben, akár eszközileg.
asvanyviz2: Én 100%-ban digitális módon alkotok, viszont érzem, hogy nagyon sok minden elvész a DAW-ok sterilitása miatt. Ezért szeretnék a jövőben minél több olyan módszert kipróbálni, amelyhez nem feltétlenül kell egy képernyőt hosszasan bámulni.
SUTA: Digitális. Körülbelül 14 éves korom óta FL Studioban szocializálódtam és nem jutottam még odáig, hogy bővítsem ilyen téren a tudásom (pedig rámfére és már itt is lenne az ideje lassacskán). Max annyit jegyeznék meg, hogy a legtöbb zenémben megtalálhatók olyan foley sávok, amiket én vettem fel és hasznosítottam újra. Bár ez sem egy innovatív tényező.
MMN: Ez egy oldschool-newschool album? Fricskáztok benne, rave-re, hasonlókra?
asvanyviz2: Valamilyen szinten a kettő fúziója. A legtöbb dallamot SUTA írta, akit nagyon inspirál a korai EDM korszaka. A többi elem pedig az elmúlt pár év alatt megszeretett zenei jegyek lenyomata. Ilyenek például a töredezettebb ritmusok (Blood of Aza, Kavari), latin-amerikai hangzásvilág (Cimarrón, Syntrovert) és a kortárs drum and bass precizitása (Gyrofield, MVRK).
Ez (nem) egy anti-rave projekt >:)
SUTA: Ha a deadmau5, Porter Robinson, Zedd és legfőképp Skrillex által generált hangzás mára oldschoolnak számít, valóban lehet úgy tekinteni az Igric-re, mint egy EDM-Reneszánszt idéző projekt. A kései 00-s és korai 10-es évek magukban hordozták azt a fajta játékos kísérletezési attitűdöt, ami a projektünket is végigkísérte. Mivel én ebben az érában kerültem közeli kapcsolatba az elektronikus zenével, elég valószínűnek tartom a hatását a saját produktumaimban.
Félek a rave-ektől. Nem voltam még.
MMN: Miért saját kiadás az Igric? Hol adnátok ki még szívesen (mondjuk dream label)?
asvanyviz2: Magára az alkotói folyamatra sem stresszeltünk rá, ezért a megjelenésnek a módját sem akartunk túlgondolni. Mindketten nagyon szeretjük, ha az egyik kedvenc előadónk csak úgy a semmiből kiad egy egész projektet, valami hasonlóra törekedtünk mi is. Nincs semmi megkötés, csak magunknak kell megfelelni. Genot Centre, YUKU, Infinito Audio Network, Over My Body bármelyikén való megjelenés hatalmasat jelentene számomra, de nagyon szívesen visszatérnék az Exileshoz is egy új anyaggal.
SUTA: A barátainkkal nagyon jót szórakozunk az olyan alkalmak során, amikor valamelyikünk teljesen random módon droppol új anyagot. Az Igric is ennek a könnyed, játszadozó attitűdnek lett az áldozata, melyet mindketten előszerettel használunk ki. Nem szánt szándékkal, de ha már felmerült a kérdés, azt is szeretnénk közvetíteni ezzel a többi, itthoni sorstársunk számára, hogy merjenek hagyatkozni az önállóságukra és próbáljanak ki olyan metodikákat a zenéik megosztásában, amik a bevett szokásoktól eltérhetnek.
Rengeteg lemezkiadó van előttünk, amiken a lehető legnagyobb örömmel tennénk közzé a zenénket (Soul Feeder, Slagwerk, Club Paradiso, unseelie, Renraku és még ezer másik) viszont nekem a gyermeki álmom mind a mai napig az, hogy Skrillex labeljén, az OWSLA-n jelenhessen meg valami apróságom.
MMN: Nyomnátok vinilre az Igricet? 🙂
asvanyviz2: Digitálison kívül nem igazán merült fel másfajta megjelenés.
SUTA: Nem gondolkodtunk ezen idáig, ezután sem fogunk, mivel nem rendelkezünk olyan költségvetéssel, ami komolyabb merch-nyomásra lenne elegendő. Ettől eltekintve, szeretnénk más fizikai dolgokat létrehozni a jövőben, nem is feltétlenül az Igrichez kapcsolódóan, hanem a saját personáinkra fókuszálva. Pl. ékszerek, tote bag, kulcstartó, sörnyitó és hasonló hasznos tárgyak.
