A Torsot 2018-ban alakította Cs. Marci (Switch Nollie), Bálint (Prince Matt), P. Marci és Endre (Pizza Amore). Csinálnak bulisorozatot, rádióműsort. Több külföldi fellépőt és hazai tehetséget láttak vendégül a Lärm falai közt, de számtalan Madách téri hétköznap este jó hangulatáért is felelősek. A Torso balassagyarmati ¾-ével beszélgettünk róluk, zenéről, a március 6-i Flashback-es bulijukról, és ajánlottak pár zenét is.

Mi a Torso?

Cs. Marci: Az egész úgy indult, hogy mi hárman már gyerekkorunk óta ismerjük egymást, és nagyjából egyszerre kezdődött az az időszak, amikor elkezdtünk elektronikus zenét hallgatni, és valamennyire az ízlésünk is hasonló irányba fejlődött, ha nem is teljesen.

P. Marci: Van egy ilyen bolond vonalunk zeneileg, olyan előadókat hoztunk, akiket mások nem, és eseményről eseményre is igyekszünk váltani a stílusok között. Az első vendégünk például Parris volt, akinek vicces, pop-os meg hip-hopos mixei vannak, a következő Privacy, aki meg ilyen halál electrot játszik. A Torso egyébként úgy indult, hogy kaptunk egy lehetőséget, és kellett valami név, nem akartunk úgy odamenni, hogy ’Buli’, és alatta a neveink. Azt, hogy Torso, én találtam ki, de hogy miért, azt már nem tudom.

Cs. Marci: Igen, ez jellemző. Azzal, hogy elkezdtünk bulikat szervezni, sosem az volt a célunk, hogy csak egyfajta stílust képviseljünk, hanem hogy próbáljuk egybe gyúrni azt, amit négyen hallgatunk. A rádióműsorban is igyekszünk változatosak lenni, akit meghívunk, azt csinál, amit szeretne. Kicsit talán szélsőségesebben közelítjük meg a szervezést, sosem volt cél, hogy pénzt keressünk vagy óriási sikereket érjünk el, inkább az, hogy átadjuk másoknak is a zenéket, amiket szeretünk, és ha erre van közönség, annak örülünk. 

Szerintetek mi a DJ, van-e relevanciája a szórakoztatáson kívül?

Cs. Marci: Szerintem van relevanciája. Én úgy látom, hogy az a jó DJ, aki edukál és kiszolgál egyszerre. A klubokban nyilván sokkal funkcionálisabb ez a szerep, de például podcast-ekben lehet és kell is kísérletibb zenéket játszani.

Endre: Ez olyan, mint az alkalmazott művészet, nem csak gyönyörködni mész a zenében, kell, hogy a lábad is mozogjon rá. Ha gyönyörködni akarsz, akkor otthon maradsz zenét hallgatni.

P. Marci: Viszont sehova se építsenek színpadokat. Nem akarok mindenki felett állni. Meg legyen kurva jó hangrendszer mindenhol.

Hogyan lehet jattolni a DJ-nek?

Cs. Marci: Két szép szóval meg két itallal.

P. Marci: Oda kell jönni spanolni, mondani, hogy jó volt, ha tetszett.

Endre: Valamelyik szilveszteren, amikor reggel zenéltünk egy buliban, akkor odajött egy faszi, és a kezünkbe akart nyomni egy ötezrest. Picit furán éreztük magunkat, nem fogadtuk el.

Cs. Marci: Hozzá kell tenni, hogy azon az estén olyan is volt, aki azzal jött oda, hogy légyszi, hagyjátok abba.

Csináltatok két illegál bulit is, amit ti is, mi is sokat emlegetünk. Lesz még?

Cs. Marci: Mindkét helyszín nagyon izgalmas volt. A többi hasonló eseményhez képest annyiban voltak ezek mások, hogy nem csak kimentünk egy erdőbe vagy a pusztába, és felraktunk két hangfalat – aminek szintén megvan a hangulata -, ezek félig-meddig zárt helyszínek voltak, közelebb a városhoz, kicsit rizikósabbak is. Illetve szerintem zeneileg is különlegesek voltak. A másodiknál például az volt a koncepció, hogy négyünk közül mindenki kapott egy párt maga mellé, hosszú szetteket játszottunk a vendégekkel.

P. Marci: Egyébként is kicsit közelebb hozta az embereket egymáshoz, mint mondjuk egy klubban lehetne. Az elsőn az volt a meglepő, hogy milyen sokan eljöttek, a másodikat nem sikerült úgy eljuttatni. Mindenképp szeretnénk még ilyeneket csinálni, évente egyszer, nyár végén.

Endre: Két éve még nem volt az, hogy minden hétvégén van egy illegál, vagy csak mi nem tudtunk róla. Tavaly nyárra már tényleg rengeteget szerveztek, valószínűleg ezért is jöttek egy picit kevesebben.

Cs. Marci: Teljesen más ezeknek a hangulata, mint egy klubban. Szervezés szempontjából is. Úgy néztek ki ezek, hogy a radiátortartó vasakat, amik ott voltak az épület megépítése óta, kalapáccsal ütögettük vissza a falba egyesével, hogy nehogy valaki belerúgjon, vagy hasonló. És a két emeleten azért volt belőle bőven. Rengetegen dolgoztunk rajta, hogy ez biztonságos és megvalósítható legyen. Mindenkinek nagy köszi a segítségért.

A következő vendégeitek, Simo Cell Franciaországból, Credit 00 pedig Németországból érkeznek. Közel állnak hozzátok ezek a zenei közegek, hogy látjátok az ottani szcénákat, melyeket követitek még figyelemmel?

Cs. Marci: Endre nagyon rá van pörögve Düsseldorfra, Frankfurtra, kisebb német városokra. Az ilyen példákat mind nagyon szeretjük, mint a Salon des Amateurs, onnan sok olyan arc került ki, akiket szeretünk.

P. Marci: Akiket most bírunk, azok a Warning, DJ Normal 4 brigádja, a kanadai D. Tiffany Planet Euphorique kiadója, az ausztrálok közül a Butter Sessions kiadó, Sleep D, Reptant, Rudolf C, aki volt is itt. Frankfurtból meg nagyon sokan, DJ Slyngshot, DJ Neewt, Die Orakelből mindenki.

Endre: Izgalmasak a UK bass dolgok is, Simo Cellen lesz majd az is. Meg Franciaországban, ahonnan ő is jön, ott is jó dolgok vannak: BFDM, Macadam Mambo, Positive Education.

Van autentikus budapesti hang?

Cs. Marci: Sajnos nincs. Tök jó kezdeményezések voltak mindig is, nagyra tartjuk mi is például a Farbwechselt, akik talán a legközelebb álltak az utóbbi tíz évben ahhoz, hogy ilyesmit kialakítsanak. Nyilván vannak elektronikus zenészek, akik exportálódnak külföldre, de abban szerintem megegyezhetünk, hogy nincs egy hangzása Budapestnek. Ami viszont pozitív, hogy nagyon sok minden megtalálható a techno mellett, amiből aránytalanul sok van.

Endre: Rengeteg. Nem lehet azzal megfogni az embereket, ha egy picit próbálsz tovább gondolni, és nem akarod beskatulyázni magad egy stílusba.

P. Marci: Ne az legyen, hogy este 11-től reggel 6-ig egy műfaj szól ugyanazon a tempón, hanem elindulni lentről, eljutni valahova, közben bebarangolni egy-egy stílust.

Cs. Marci: Abból a szempontból semmi panasz nem érheti a pesti szcénát, hogy milyen előadókat hoznak, milyen rendszerességgel, mert nyilván mindig lehetne jobb, de azért most minden hétvégén van 2-3 olyan buli, ahol olyan előadók lépnek fel, akik megállnák a helyüket a világ bármely pontján. Van választási lehetőséged, hogy milyen stílusú buliba menj el. Jó esetben a csapató technobulikon kívül ezek is eljutnak az emberekhez.

A Simo Cell/Credit 00 buli március 6-án lesz a Flashback-ben. Ez hogy alakult, miért pont őket hívtátok?

Cs. Marci: Eredetileg egy másik buli kapcsán merült fel az, hogy csináljunk valamit a Flashback-ben, de ez csak később fog megvalósulni. Megkaptuk viszont ezt az időpontot. Credit 00 úgy jött, hogy Bálint kapcsolatot ápol a belgrádi Stevie Whisperrel, ő kötött össze minket. Ő egyébként szépművészeti diplomával rendelkezik, nemrég találtuk meg a munkáit, megfestette a lejátszóit, a szobáját lemezekkel, dobgépeket.

P. Marci: Meg ráfestette a Kraftwerket egy darab fára, és kiöntött bronzból egy kazettát.

Cs. Marci: Nála az Uncanny Valley az egyik meghatározó kiadó, a Rat Life annak a sublabel-e, amit egyébként ő csinál. Ezeken is sok minden megjelenik, a hip-hoptól az electron át a house-ig. Simo-ék pedig megcsinálták a maguk dolgát Franciaországban a BFDM-mel (Brothers From Different Mothers), aztán befogadták a brit szcéna kiadói, Livity Sound, Wisdom Teeth. Szerintem ezeken a kiadókon mindenkinek, aki előremutatóbb a brit stílusokból, van megjelenése.

Mi köze van a két fellépőnek egymáshoz, hogy-hogy egy estére szerveztétek őket?

Cs. Marci: Talán az, hogy mindketten változatos producerek és remek dj-k. Reméljük, hogy jól fog elsülni. Nem próbáltunk zenei hasonlóságot keresni közöttük, nyilván nem szerveztünk volna egymásra két olyan előadót, akik nem illenek egy képbe, mi bízunk benne, hogy működni fog. Aminek nagyon örülünk, hogy sokat fognak játszani, hajnali 2-től egészen reggel 8-ig az ő zenéjüket fogjuk hallgatni.

Judaah, a BFDM alapítója azt mondta egy interjúban, hogy túl sok szervező van és nem elég producer.

Cs. Marci: Ez Magyarországra abszolút jellemző.

Endre: Egymillió dj országa vagyunk. Most is itt vagyunk négyen, abból hárman dj-zünk, és ki tudja, te mikor kezded el.

Nektek tervben van a producerkedés?

P. Marci: Bálintnak biztos, ő már építgeti a cuccait. Én csak óvatosan kóstolgatom.

Cs. Marci: Nekem nagy álmom volt mindig is egy zenekart csinálni felnőttként is, de nem látom megtörténni a közeljövőben.

Mik a tervek a jövőre?

Cs. Marci: Április 10-én jön Barker, egy Ostgut Tonos előadó, egy live produkcióval a Lärmbe, ami valószínűleg egy Torso és Cliché Bodies kollaborációban fog megvalósulni. Az is lehet, hogy az említett ausztrálok közül valakit vendégül tudunk látni a közeljövőben.

P. Marci: Ami tuti, az az illegál nyár végén.

+1 Mi a kedvenc lángosotok?

Marcik: Sajtos-tejfölös.

Endre: Plusz fokhagymás a nagymamám konyhájából.

Simo Cell & Credit 00 – Torso – Flashback buli

Szavak: Bori