Minden mi jó
Ha az ember egy zenei blogba vagy oldalba vágja a fejszéjét, akkor viszonylag hamar szembesül egy olyan jelenséggel, amire pontos megnevezést még nem találtam, de tippre valahol a szenzációhajhászat – újdonság-effektus – kapitalizmus háromszögében helyezkedik el. Arra gondolok, hogy az olvasók figyelmének megragadásához még a clickbait címadás előtt egy olyan tartalomszerkesztési irányba...
Német kiadók, magyar zenészek, harmadik típusú találkozások és sok acid az e havi, negyedévet záró címnélküli rovatban. L.F.T. – Träume Von Gabriel w/ Dollkraut Remix (Mechatronica, március 12.) L.F.T.-t ha jól emlékszem először két éve hallottam egy, az Operához közeli házibuliban, ami nem volt más mint...
“Ez sittes zene (…) Hogy még véletlenül se kezdjenek el gondolkodni, hogy megfeledkezzenek a valódi börtönökről (…) A hipnotikus ritmus, amitől elhülyülsz, a szabadság illúziója (…)” – az Ema című film (2019) szerintem zenitje, egy mániákus monológ, ahol Bernal elmagyarázza, hogy szerinte mi a reggaeton (és nem áll meg az idézettnél). Az Ema arról...
2021 minden bizonnyal fordulópont a PC Music számára: január végén elhunyt Sophie, illetve nemrég Danny L Harle is elhagyta hivatalosan a kiadót. Vagyis a PC Music-nak két olyan, markáns és határozott víziójú producerének is búcsút kellett mondania, akik nélkül talán a kiadó sem jöhetett volna létre annak idején. A szomorú...
Ismét jelentkezik a blog nagymúltú, havi visszatekintésekbe bocsátkozó cím nélküli rovata, amelyben számba veszem a szubjektív, blog- és szerzőközpontú perspektívámon át azokat az albumokat amelyek már megjelentek, izgalmasak, említésreméltóak, felemlegetésükkel pedig csak maximum egy kicsit merül fel korrupciógyanú velem szemben. VA – RE_FORMS (Syrup, február 15.) Nem tudom, hogy az...
